Mitől passzív a passzívház?

Az előző írásunkban a zöld energiák szerepéről, fontosságáról beszéltünk. Ezek után nem is lehet kérdés, hogy a második blogbejegyzésünkben már a passzívház kerül a középpontba.

A definíciója a koncepció megálmodója, Dr. Wolfgang Feist, a német független Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) igazgatója szerint:

„A passzívház nem egy energiaszabvány, hanem egy koncepció a legmagasabb komfort érdekében. A passzívház egy olyan épület, melyben a termikus komfortérzet (ISO 7730) egyedül azon friss levegő-térfogatáram utánfűtésével vagy utánhűtésével biztosítható, mely a kielégítő levegőminőség eléréséhez (DIN 1946) szükséges – további egyéb levegő felhasználása nélkül.”

És akkor most hétköznapi nyelven:

Olyan épületre mondjuk, hogy passzívház, amely a kellemes belső életteret, hőmérsékletet, az összes évszakban maximális energiahatékonyság, azaz szinte elhanyagolható költségek mellett biztosítja. Igen, ez azt jelenti, hogy kis túlzással a passzívház önellátó. A hagyományos technológiával kivitelezett épületek a nyomába se érhetnek.

A passzívháznak 4+1 követelménynek kell megfelelnie:

• A nettó fűtési energiaigény nem haladhatja meg a 15 kWh/m2/év értéket.
• A fajlagos primerenergia mutató nem haladhatja meg 120 kWh/m2/év értéket.
• A légtömörség 50 Pa nyomáskülönbség esetén nem lehet több, mint 0,6 1/h. Ezt blower-door teszttel kell igazolni. (Erről majd egy következő írásban olvashat.)
• A nyári túlmelegedés gyakorisága ne legyen több 10%-nál éves szinten.

+1: hőhídmentesek legyenek a szerkezetek

Az elmúlt években világszerte és Magyarországon is egyre több épül belőle. Ennek leginkább a környezettudatosság és a gazdaságosság az oka. Ráadásul itthon 2021-től már csak közel nulla energiaigényű ingatlan épülhet, amely újabb lökést adhat az amúgy sem tétlen és unatkozó passzívházpiacnak.

A passzívház története

Az első passzívház 1990-ben Németországban, Darmstadt városában épült, és a német minősítési rendszer alapján azóta világszerte sok ezer nőtt ki a földből. Kizárólag azok az épületek nevezhetőek passzívháznak, amelyek megfelelnek a független Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének, kritériumainak.

Azóta többféle minősítést is elfogadnak, amelyek nagyrészt természetesen a PHI elveire épülnek. A kritériumok is azonosak, mindössze néhány területen módosítottak a megálmodóik. Ilyen a „Passive House seal”, az „EnerPHit seal”, az „EnerPHit+i” és a „PHI Low Energy Building seal”.

Miért ennyire jó a passzívház?

A hagyományos épületek szinte mindig vagy magas komfortot, vagy takarékos üzemeltetést kínálnak (vagy egyiket sem), de a kettőt egyszerre a technológia szűk keresztmetszete miatt képtelenek biztosítani.

Ezzel szemben egy passzívháznál maximálisan kihasználható a szoláris energia, és a szellőzőrendszer beépítésével úgy lesz minden percben friss és egészséges levegő, hogy az ablakok nyitogatása is feleslegessé válik. Ez alapvető fontosságú egy passzívház működésében. Így biztosítható ugyanis a kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül is.

4+1 előny, amelyből már egynek is örülne az átlagember:

• nagyon alacsony fűtési- és hűtési költség (kicsi rezsi)
• egész évben friss, egészséges, por- és szennyeződésmentes levegő
• folyamatosan kellemes, komfortos hőérzet
• óvja a természet erőforrásait

+1: Annak ellenére, hogy a hatékonysága köröket ver minden más koncepcióra, a beruházási költsége nem sokkal magasabb, mint egy ma korszerűnek mondott új építésű ingatlané.

Amennyiben a tervezéssel (pl.: szakszerű PHPP-számítás), és kivitelezéssel egy megbízható, a piacon már bizonyított céget bíz meg, akkor a passzívház kiváló befektetés a jövőbe.

A következő írásunkban kicsit jobban belemélyedünk a témába, és összefoglaljuk azokat az építési elemeket, amelyek nem hiányozhatnak egy passzívházból sem.